A kovács és az ördög meséje lehet a legrégebbi indoeurópai mese
2016. február 24. 16:02
A bronzkorig vezette vissza az indoeurópai mesekincs egyes darabjait egy antropológus és egy folklorista, amelyek így régebbiek lehetnek, mint a Biblia vagy a görög mítoszok. Korábban úgy gondolták, hogy ezek a mesék a lejegyzésük előtti időszakban keletkeztek, a két kutató viszont most egy fajok evolúciójánál használatos ábrán vezette le a mesekincs alakulását.
2016. február 24. 16:02
p
0
0
23
Mentés
Biológiai módszerrel térképezte fel az indoeurópai mesék családfáját a folklorista Sara Graça da Silva (New University of Lisbon) és az antropológus Jamshid Tehrani (Durham University) – írja a Tor.com. A kutatók egy olyan ábrát használtak az elemzéshez, mint biológiában a fajok evolúciójának ábrázolásához szokás. A kutatásban 76 indoeurópai tündérmese eredetét fejtették fel. Így jutottak el az ötezer éves történetekig, amelyek még az indoeurópai nyelvcsalád nyugati és keleti ágának szétválása előtt, mintegy öt-hatezer éve születtek, így tehát idősebbek a görög mítoszoknál és a Bibliánál.
A kutatás szerint igencsak ősi történet például a Szépség és a Szörnyeteg, illetve a Rumpelstiltskin, de náluk is idősebb a kovács és az ördög története, amelyet már öt-hatezer éve mesélhettek egymásnak az emberek. A történet szerint a kovács megegyezik az ördöggel: ő a lelkét adja, az ördög pedig cserébe azzal a képességgel ruházza fel, hogy bármit össze tudjon hegeszteni. Ezután a kovács túljár az ördög eszén, és összehegeszti a földdel, így kényszerítve az ördögöt, hogy visszaadja a lelkét.
A feministák szerint szexuális zaklatások, az anyaság és a patriarchátus a felelős azért, hogy kevés nő ostromolja a tudomány csúcsait. Sőt, nincsenek az MCC-ben női kutatók. Szilvay Gergely írása.
A fajok eredete nem egyetemes igazság, hanem egy alternatíva az ateistáknak, következményei mégis beláthatatlanok, így aki Darwin nyomában jár, felkötheti a nadrágját.
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Fontos könyv jelent meg egy határon túli magyar közösség kiirtásának történetéről.
p
0
2
5
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 23 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
lionheart
2016. február 25. 20:13
valóban megtörtént események ezek.
az emberáldozat eléggé elterjedt volt a bronzkorban és korábban a "civilizáció" hajnalán, még bőven a nagy birodalmak kora elött.
Általában a legszebb lány(ok)at áldoták fel az isteneknek, mert ők voltak a legértékesebbek. (alapből a nők ugye értékesebbek, mint a férfiak, akik máig az "eldobható" nem, és ugye mindenki a nők szépségét nézi, ami általában arányos a termékenységükkel, genetikai minőségükkel.
Kicsit később, a bibliában is határozott utalások vannak az emberáldozatra, ami szépen lassan átment állatáldozatba (pl Ábrahám és Izsák (majdnem) feláldozása, Krisztus, az Isten báránya, mint a húsvéti áldozat, az elsőszülöttek megölése, stb, stb.
Általános, hogy az Istennek valami értékeset és hibátlant kell áldozni.
A történészek ma már igen inteligensek: azt állapítanak meg amit akarnak, vagy később éppen az ellenkezőjét.
Fiatal koromban nagyon szerettem történelemmel foglalkozó könyveket olvasni. A multunk érdekelt.
Ma már nem olvasok ilyeneket. A történelem még a politikánál is piszkosabbá vált. Mindenki úgy ír, ahogyan ő szeretné látni a történelmet. A rosszul értelmezett szabadság itt is a tudományt tette tönkre, ahogy a jogszolgáltatásban, gyógyításban, vagy a tanításban.
"A történelem még a politikánál is piszkosabbá vált. Mindenki úgy ír, ahogyan ő szeretné látni a történelmet."
Az erőltetett történelemértelmezések leleplezik magukat. Nem mindegyik értelmezés, láttatás egyenrangú, mert nem mindegyik áll összhangban az oknyomozó történettudomány által feltárt tényekkel és a általában a társadalmi jelenségek magyarázatában felhasználható modellekkel.
Példa: a magyarság szkíta eredetűnek tartotta magát, ami tény, krónikák, néphagyomány, Werbőczy -
buta történész: a magyarság tévesen tartotta magát szkíta eredetűnek -
és ebből a véleményen alapuló kiindulópontból indulva körkörös érveléssel hiteltelenítik a szkíta eredet sokoldalú bizonyítékait